Minden Dunaharasztin, a Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskolában kezdődött. Az Adventet megelőző éjszakán nagy vihar tombolt odakint.
A vihar során városszerte több fa kidőlt, sajnos a pusztítás iskolánk udvarát sem kímélte.
Reggel gondnokunk felmérte a vihar során keletkezett károkat és elkeseredve látta, hogy több fa megsérült és egyet ráadásul ki is kell vágnia. Mielőtt reggel a gyerekek megérkeztek a suliba, volt ideje a romokat eltakarítania és a veszélyes területet elkerítenie. A súlyosan megsérült fát még időben ki tudta vágni.
A gyerekek szomorúan nézték, hogy eggyel kevesebb fa díszíti az udvart.
Azon gondolkoztak, hogy hogyan tudnák újrahasznosítani? Egy kislánynak remek ötlete támadt, melyet az osztályfőnökével is megosztott. Megbeszélték, hogy tanórán készítenek belőle dekorációt. Ezt a többiek is örömmel fogadták és lelkesen nekiláttak a munkának. Mivel a fa terebélyes volt, így bőven jutott a többi osztálynak is fenyőág. A maradék ágakból pedig a folyosót díszítették fel Gabi néni, Gyöngyi néni és Erika néni segítségével. Az ünnepre hangolódás közepette, azon töprengtek, hogy vajon milyen nevet adjanak az elkészült dekorációnak. Rögtön eszükbe jutott egy a varázslatos mesehős, a tél hercegnője: Elza. Így az ő nevét kapta a fenyöhölgy, aki díszes ruhájában fogadja a suliba belépő gyerekeket. Elza még ma is iskolánk ékessége, így velünk várja a karácsonyt.
Téli szünet előtt három új fát kaptunk, amiket a vihar során kivágott fa helyére ültettünk el. A fák remélhetőleg jövőre új fészket biztosítanak itthon telelő madaraink számára és ágait hópelyhek díszítik.