Névadónkról

 

                  image002    image006   image005

Névadónk, Hunyadi János élete

Vajk havarelvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fia (születési évét nem tudjuk pontosan, általábann1407-re teszik a történészek), öccse ifj. Hunyadi János (Johan) volt. 1409-ben a család megkapja Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve, bár akkoriban sok magyar még az Oláh családnevet használta megnevezésükre.

Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Stefan Lazarević szerb despota szolgálatában állt. 1427-tól Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgál.

1430-ben Zsigmond király szolgálatába lépett, idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkíséri Rómába, Bázelbe, majd Csehországba.

1432-ben házasságot köt Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László és Mátyás született.

Zsigmond haláláig kora legjobb zsoldosvezéreinél tanult, megismerte az akkor legkorszerűbb itáliai és huszita harcmodort, és bőséges tapasztalatokat szerzett a törökök ilyen irányú szokásairól is.

1439-től szörényi bán, 1441-től erdélyi vajda és temesi bán.

Albert király halála után Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.

1441-ben Megzabolázta a Rácországban dúló törököket, és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben egymás után több ragyogó győzelmet aratott a török ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében, és a Vaskapunál.

Életcéljának tekintette hazája védelmét és a török kiűzését. Ez a törekvése a kor önző feudális nagybirtokosai fölé emeli.

1443 nyarán az Ulászló király részvételével és Hunyadi által vezetett balkáni hadjárat során több ütközetben veri meg a vele szemben álló törököket. A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.

1444-ben, a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogja, és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátják szabadon.

image008
A várnai csata. Matejko János olajfestménye a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában.

1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választják. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett.

1448 februárjában hercegi címet kap, de ezzel sohasem élt. 1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett második rigómezei ütközetben kétszer is fogságba kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon. Serege ekkor már negyvenezer főt számlált.

image010                         Adam Stefanović: A rigómezei csata. Készült 1870-ben.

Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt a segítőtársa. 1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét.

1453-ban az Országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grófjává teszi, és címerét kibővíti az ún. besztercei oroszlánokkal.

                 image012    image014


                             Hunyadi János címere és zászlaja

1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét veri tönkre, s javaslatot tesz egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére. Támogatója nem akadt, a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt.

1456. július 21-22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett -, és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet arat a szultán többszörös túlerőben lévő seregén – ami „nándorfehérvári diadal” néven vonult be a magyar történelembe.

image016
Nándorfehérvár 1456-ban

Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem már Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa-szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét. Azonban a győzelem emlékére vezette be III. Callixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak. Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.

További források: